Vannak dolgok, amik mellett nem lehet elsétálni csak úgy. Ez is egy ilyen. Ajánlom mindenki figyelmébe, mert tanulságos történet arról, hogy kell, vagy nem kell integrálni a romákat.

Történt, hogy tegnap este az utolsó villamosok egyikével, ha nem épp a legutolsóval igyekeztem hazafelé. A szerelvény éppen bent állt a végállomáson, ezért futósra vettem a tempót és az utolsó kocsi utlsó ajtaján felugrottam. Nagy levegő, megnyugvás, elértem jeee. Na de nem is volt időm végiggondolni mindezt, mert kezdtem ráeszmélni, hogy nem épp a legjobb helyre csöppentem. A kocsi másik végében ugyanis nagy ordibálás. Két cigány férfi hangos diskurzusától visszhangzott a villamos. Egyikük egy nem kicsit illuminált állapotú csávó volt fehér szín szutykos atlétában meg farmerben, a másik egy normálisan öltözött, jólfésült olyan harmincas korosztálylehetett mindkettő.

- Takarodj le akocsiról, amíg csak mondom neked! - ordított a jólfésült.
- Jaj má, hát a testvéred vagyok, azt így bánsz velem? - így a másik.
- Nekem te nem vagy a testvérem, húzzál le a francba és ne itt arénázzál!
- Miért, te nem vagy cigány?
- De az vagyok. És tudd meg, hogy szégyellem is magam az ilyenek miatt mint te vagy.
- Jaj má, hát testvér - ezek után valamit cigányul hadobált, amit nem igazán értettem.
- Engem nem érdekelsz, addig el nem induolk, amíg te fent vagy a kocsin.

Majd a mobiltelefonját húzta elő és tárcsázott. Ekkor kezdett leesni, hogy ez az ember maga a villamosvezető volt.

- Tudod mit? Nem érdekelsz. - mondta a vezető - Kihívom a zsarukat és ma éjjel bent alszol. Nekem aztán olyan mindegy.
- Most mé? Azé, me én cigány vagyok?
- Azért bazmeg. Szerinted én mi vagyok? Én is cigány vagyok és folyton az olyanok miatt kell szégyenkeznem nekem, meg még sok másik cigánynak, mint te vagy. Miért mindig veletek van a baj? Miért nem a hölggyel vagy azzal a sráccal, aki ott ül? Miért pontte csinálod a balhét? Miattad kell szégyenkeznünk, meg az olyanok miatt, mint te vagy. 

Ezután a füléhez emelte a telefont és mondta, hogy már kicsörög, úgyhogy a rendőrök hamarosan itt lesznek. Erre persze a részeg csávót a barátnője inkább lerángatta a villamosról, mondván, hogy nem hiányzik, hogy megint balhéja legyen a rendőrséggel.

Lent még néhány percig mondogatta a vezetőnek, hogy csak két megállt tesvérem... De a vezető beült a fülkébe és elindult, a hangosbemondón elnézést kért a kellemetlen incidens miatt.

Elgondolkodtam rajta, hogy sokat beszélnek mostanában a romák integrációjáról. Költenek is rá nem keveset, amit aztán a roma vezetők fiktív számlákkal kivesznek és a saját zsebükbe tömik. Épp csak azt nem értem, hogy miért is kell integrálni mindenkit. Ez valami olyasminek tűnik számomra, mint mikor a vak bácsit, aki az utcasarkon áll, karon fogják és átkísérik az utca túloldalára. Meg sem kérdezik, hogy mindezt akarta-e. Valahogy így van ezzel a cigányság is. Igenis vannak, akik akarnak integrálódni, mint a villamosvezető. Van tisztességes munkája, válószínűleg nincsen túlfizetve, de láthatóan azért tisztességes módon próbál küzdeni a megélhetéséért. Ehhez képest a másik Budapest belvárosában is a cigánytelepen érezte magát. Látható az, hogy azzal, hogybehozzuk őket a város széléről, nem változik meg az életük, csak a mienk, hiszen a várost teszik cigányteleppé.

Ezek után azt mondom, hogy az integráció nemhogy szükségtelen, hanem kidobott pénz. Hát ezért tartunk itt...